Minden olyan, mint az eddigiek, akár legutóbb nyáron, Szlovéniában. Törökországban ugyan még nem voltam, de itt is minden csúcs szuper. Nagyszerűek a pályák, valamint a programjaink, edzéseink is kiválóan felépítettek az edzői stáb által. A tábor elején a sok eső és a viharos szél nem nagyon kedvezett, mostanra azonban az időjárás is megjavult, igazán kellemes lett.

 

 

Ugye két hét pihenőnk volt, amiben nem estünk azért annyira vissza, mégis fokozatosan kellett elkezdenünk a munkát. Újra helyre kell tenni a meccsélességet, amit a táborban kellően rendbe hozhatunk ebben a másfél hétben. A tréningjeink egyre keményebbek, ahogy haladunk előre. Ami engem illet, összességében olyan tíz-húsz százalékot kell visszaépítenem, hogy a huszonkilencedikei rajtra igazi formába kerüljek. 

 

 

 

Talán jobb eredmény születhetett volna, ha fordítva találkozunk az első két csapattal. A Craiova jobb ritmust és kiélezettebb játékot mutatott, valószínűleg hamarabb kezdték a tábort. Ennek ellenére ezt a különbséget időszakosan sikerült eltüntetnünk. A Chindiával, úgy vélem, hasonló időszakot éltünk, így egyértelműen kijött, mi voltunk a jobb csapat. Domináltunk, főleg a támadásokon volt a hangsúly, ahogy a bajnoki meccseinken. A következő találkozóinkon is hasonló játékot várok, reméljük, bírni fogjuk, és nem lesz sérülés, hogy a maximumot tudjuk kihozni a táborból. 

 

 

Nézhetjük úgy, hogy kevés, de nézhetjük úgy is, hogy sok. Az esetek többségében jobbhátvédet vagy jobbszélsőt játszottam, ez a gólszám ezek fényében reális. Nyilván szeretnék még több gólt szerezni, ha szélsőként vagy támadóként játszanék tavasszal, viszont kimondott szám nincs bennem. Sokkal inkább fontos, hogy csapat szinten stabilabbá tegyük az eredményeinket, stabilabban hozzuk a győzelmeket. Persze a sikerekhez leginkább gólokkal tennék hozzá. 

 

 

Valóban, eddig jól alakul, de lehetne jobb is. Mindig van egy kis elégedetlenség bennem, ez most is így van, de tavasszal remélem, rá tudok tenni még egy lapáttal.