Kindl István irányításával NBIII-as tartalékcsapatunk a tizenhat csapatos Dél-Nyugati harmadosztályban tizenhét lejátszott mérkőzés után tizenhat ponttal a tizenegyedik helyet foglalja el a tabellán.

A szokottnál most egy kicsit gyengébbre sikerült az ősz. Mi lehet ennek az oka?

A pontokban megmutatkozó, az eddigiekhez képest gyengébb teljesítményünk fő oka, hogy gyakorlatilag teljesen kicserélődött a keretünk. Nyáron az előző évben remek eredményt elérő csapatunk alapemberei szerencsére az NBI-es keretünkhöz kerültek, ahol egyre több játéklehetőséget kapnak, a többiek pedig NBII-es csapatoknál gyűjthettek rendszeres játékperceket az ősz során. A mi elsődleges feladatunk ennek a folyamatnak a támogatása volt. Ennek következtében viszont az NBIII-as keretünkbe nagyon fiatal, felnőtt tapasztalattal még nem rendelkező játékosok kerültek. Az, hogy az ő integrálásuk a felnőtt futballba a vártnál hosszabb időt vesz igénybe, részben mentális okokra, részben egyes képességek hiányára vezethető vissza. Bízom benne, hogy ez az ősz ebből a szempontból előre vitt minket, és tavasszal még nagyobb fejlődésre számíthatunk. Úgy gondolom, a magyar felnőtt mezőny legfiatalabb átlagéletkorú csapatával álltunk ki az idényben - még ha ezt némileg árnyalja is, hogy két mérkőzésen az NBI-es csapatunk két rangidős csapatkapitánya is nálunk játszott. A találkozók többségén azonban a fiatalokra építettünk, így a tapasztalatlanság és a felnőtt futball ritmusának hiánya nagyban befolyásolta az eredményességünket. A rutintalanságból fakadóan hullámzó teljesítményt nyújtottunk - nem hónapok vagy mérkőzések, hanem sokszor pillanatok szintjén. Ez több alkalommal pontvesztéshez vezetett, még olyan meccseken is, ahol rászolgáltunk volna a pontokra, így jó néhány egység hiányzik a féléves mérlegünkből.

Melyik mérkőzésünkkel volt a leginkább elégedett, és melyikkel legkevésbé?

Kiemelném a Nagykanizsa elleni találkozót: a bajnokesélyes otthonában, kizárólag fiatalokkal álltunk nagyon közel a pontszerzéshez, és ugyanezt elmondhatom az utolsó, Dunaújváros elleni mérkőzésünkről is. A Kanizsa mellett a másik bajnokaspiráns, a Pécs ellen is - akkor ugyan visszajátszókkal kiegészülve - kiválóan helytálltunk. A leggyengébb mérkőzésünket a PEAC ellen játszottuk. Mire felocsúdtunk, már négy góllal vezetett az ellenfél. Bár a vége 4-3 lett, összességében ez volt a legrosszabb teljesítményünk az ősszel.

Hogy teljesítenek az újoncok?

A távozó alapembereink helyére két játékost igazoltunk, de sajnos egyikük bordarepedés, másikuk vakbélműtét miatt hónapokat kényszerült kihagyni, így egészségügyi okokból egyikük sem tudta igazán megmutatni magát. Az U19-ből felkerült játékosok a realitásnak megfelelően teljesítettek, a hétköznapi edzésmunkával viszont maximálisan elégedett vagyok.

Mennyire volt elégedett a visszajátszók teljesítményével?

A visszajátszók egytől egyig a klub érdekeit tartották szem előtt, és mindig igyekeztek maximálisan segíteni a fiatalokat. Rengeteget jelentett, amikor egy-egy tapasztaltabb játékos - akár Gyurkits Gergő vagy Szekszárdi Milán - a pályán volt mellettük, még akkor is, ha mindössze néhány év korkülönbség van köztük.

Min lesz a hangsúly a téli bajnoki szünetben? Mit kell helyretenni?

Még nem álltunk le teljesen a munkával - a bajnokság után további négy hétig edzésben maradunk. Ebben az időszakban a robbanékonyság fejlesztése és a mérkőzésszituációkkal tarkított edzésjáték kap nagyobb szerepet. Január közepén folytatjuk, akkor pedig a kiegyensúlyozottságra és a játékhelyzetek megoldására fókuszálunk. Ehhez elengedhetetlen a felnőtt csapatok elleni tapasztalatszerzés, ezért minél több felkészülési mérkőzésen fogunk pályára lépni.

Milyen tavasz esetén lenne elégedett?

Akkor lennék igazán elégedett, ha az utolsó fordulókban már nem kellene számolgatni a pontokat, hiszen az elsődleges célunk az NBIII-as tagságunk megőrzése.

Lehetnek-e új NBI-es debütálóink tavasszal az NBIII-as csapatunkból?

Az elmúlt években több fiatal is bemutatkozhatott az NBI-ben csapatunkból kikerülve. Jelenleg ezt még korainak, kissé irreális elvárásnak érzem, véleményem szerint ehhez még több hónap fejlődésre lesz szükség.

Hajrá, fiatalok! Hajrá, Paks!